Reggel sajnos hagytam magam rabeszelni, hogy ne az original utvonalon menjek Santander-ig (14 km), hanem valami tengerpart meletti uton, ami par km-rel hosszabb. Gondolhattam volna, hogy nem kellene Sergio-ra hallgatni, szivtam is egy nagyot kesobb. Eloszor is a kisse hepehupas terep nem hasznalt a terdemnek, masreszt mihelyt megtalaltuk a tengerparti osvenyt Sergio lefekudt a fube sziesztazni - delelott. Hihetetlenul idegesito. En meg otthagytam es morogva nekiindultam. Szidtam magam, mint a bokrot, hogy hallgattam ra. Egy ora mulva megerkeztem Somo tengerpartjara, ott pihentem kicsit - massziroztam a labam a homokban. Aztan vegigmentem a parton mezitlab es problatam megtalalni a kompot, tobbnyire sikertelenul. Kozben Sergio hivogatott, hogy hol vagyok, megkeres, ne aggodjak a komp miatt stb... Ebbol az lett, hogy elhuzott a fenebe a komppal, engem meg otthagyott. Persze sikerult vegul megtalalnom egyedul is, kozben osszetalalkoztam Angelaval, egyutt kompoltunk at Santander-be es kerestuk meg a szallast. A szallas eleg jo, bar valoban szukos es ha nem erkezik meg az ember idoben, helye sem marad. Most a 18 helyre 19-en vagyunk, a hospitalero megengedte a keson erkezo nemet hazasparnak, hogy maradhatnak mindketten.
Voltam Decathlon-ban, vettem turabotot - mostmar nagyon jo vagyok. A kovetkezo szallas 27 km-re lenne, de eszem agaban sincs most ennyit menni. A legkozelebbi panzioban szeretnek megszallni Mogro-ban es a kovetkezo par napban kis tavokat fogok menni. Holnap egyedul indulok neki. Mar 11 napja gyaloglom. Neha fura belegondolni. Minden olyan tavolinak tunik es olyan sok idom van gondolkodni. Nagyon sok szep elmenyt szereztem mar eddig is, a rosszakat meg igyekszem felresoporni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése