2008. július 10., csütörtök

Etapa 29# Baamonde - Sobrado dos Monxes (2008.07.09)

Gyilkos nap volt, 40 km-t gyalogoltam. Persze nem onszantambol alakult igy. A spanyol fiatalok jo koran keltek es elsonek erkeztek meg Miraz-ba. Mire en odaertem fel 12 korul, mar jo sok hatizsak varakozott az ajto elott a nyitasra, ami 3 orara volt kiirva. Ket lehetosem volt: vagy ott maradok (meg lett volna helyem) es varok 3 orat, vagy bevallalom Sobrado-t. Miraz kis hely, egy bar van ossz-vissz (delben meg az se volt nyitva), szoval csinalni semmit nem lehetett volna ott, ezert inkabb tovabbindultam. Mint irtam, gyilkos ut volt. Nagy resze betonon a tuzo napon. Kut sehol, bar plane nem. Utkozben osszefutottam egy idos, osz haju zarandokkal, akivel valtottam par szot. Gandalf-ra emlekeztetett a Gyuruk ura-bol. Mondta, hogy alig 2 oraja talalkozott egy amerikai parral, akik Magyarorszagon elnek es Sobrado-ba tartanak. Ez felvillanyozott es turbosebesseggel indultam tovabb, de a hoseg gyorsan letorte a lelkesedesemet. Egy kicsi faluban raadasul egy egesz kutyafalka flangalt szabadon es nagy ugatassal fogadtak. Az osszes kutya ott allt elottem az uton, ugattak es nem akartak tovabbengedni. Gondoltam, bevetem a sutis trukkot. Gyorsan elokaptam a tartalek sutit a taskabol es egy kisebb darabot felejuk dobtam. Az egyikuk oda is ment es megszagolta, a tobbiek tovabbugattak. Gondoltam, ha megeszi, akkor a tobbi is elhallgat. De az eb varatlan dolgot muvelt: levizelte a sutit. Na, ez hulye - gondoltam. Ujra probalkoztam az egyik nemetjuhaszforma kutyaval, az okos fajta, csak megeszi a sutit. Igy is tett, en pedig szepen elhaladhattam a nepes kutyakompania mellett.
7 orara ertem be Sobrado-ba hullafaradtan, de kellemes meglepetes fogadott. Ott voltak a dan nagyik is! Sokat gondoltam rajuk az utobbi par napban es remeltem, hogy meg osszefutunk. Ok is meseltek az amerikai parrol, mar nagyon vartam hogy talalkozzak veluk, de sajnos egesz este a szinuket sem lattam.Sobrado-ban a szallas egy monostor epuleteben van, nagyon hangulatos, de valahonnan ide is bejott a tragyaszag. Ez bosszantott kb 5 percig, mert mihelyt felvettem a zuhanyzos papucsom, kiderult hogy kis vizholyagok nottek a nagylabujjam es a mellette levo labujj koze. No igen, 40 km-t nem lehet buntetlenul legyalogolni. Eddig semmi seb vagy vizholyag nem volt a labamon es aldottam az eszem, hogy nem dobtam ki a vizholyagtapaszokat. Most igen jol jottek.

Nincsenek megjegyzések: