Delelott a dan nagyikkal csatangoltam a varosban. A napot a szokasos cafe con leche-vel kezdtuk, es miven baromira ehesnek ereztem magam, rogton ket szendvicset is kertem melle. Delelott nagyreszt a dan unokaknak kerestunk szuvenirt, a nagyik lelkere kotottek, hogy vigyenek haza ajandekot. Vicces volt. Delben meghallgattuk a miset a katedralisban. Az elejen nagyon elerzekenyultem, de mivel egy oran at tartott a mise a vegere mar rettentoen meguntam. Az emberek egy resze szeretett volna kimenni, de bezartak a katedralist, jokat vigyrogtam a helyzeten. Aztan nekiindultunk menu del dia-t keresni, nem volt egyszeru, mert a nagyik csak es kizarolag 8 eurot voltak hajlando aldozni ra es inkabb 10 euroert voltak menuik. Vegul talaltunk egy helyet, de a kaja csapnivalo volt. No igen :)
Delutan visszaerkeztek a szallasra a magyarok, akik aznap Finisterre-be mentek kocsival. Jot beszelgettem az egyikukkel, Dorival, megmutatta a kepeket es a kagyokat, mar nagyon vartam hogy en is lassam a vilag veget. A magyar csapat nagy vacsorazast terveztett estere, engem is elhivtak. Nagyon jo elmeny volt 3 magyar (es egy brazil) tarsasagaban Santiago-ban vacsorazni, jol ereztem magam, plane rasegitett a jo hangulatra az elfogyasztott spanyol bor mennyiseg is. Es olyat cselekedtem, amit korabban soha nem gondoltam volna: megkostoltam a polipot! Szoval Spanyolorszag nagy hatassal van ram.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése